A
mozgókönyvtárak célja a könyvtárral nem rendelkező településeken élők számára
különböző közlekedési "eszközökkel" a könyvtári dokumentumok
hozzáférhetővé tétele érdekében. Mai értelemben az elsődleges könyvtári
funkciók mellett, a könyvhöz való hozzáférésen túl, a mindennapi igények, az
információszolgáltatás árnyalt, sokrétű lehetőségeit igyekszik kielégíteni.
Modern meghatározásának alapja az esélyegyenlőség értelmében
született, miszerint a hazai mozgó könyvtárakra vonatkozóan: Az esélyegyenlőség
érdekében az 1999-es könyvtári törvények értelmében az ország bármely pontján
élő állampolgárnak joga van a számára szükséges információ és dokumentum
eléréséhez.
A
mozgókönyvtárak múltja évtizedekre nyúlik vissza, miközben célja nem
változott. A dokumentumok felhasználókhoz való eljuttatásának módja
viszont rendkívül színes képet mutat, ugyanis a megközelítés történhet: lovon,
szamáron, elefánton, tevén, hajón, biciklin, buszon és villamoson.
Kialakulás
történet
Nemzetközi
helyzet
A világ első mozgókönyvtára 1905-ben indult
útjára az Egyesült Államokban. Egy kétlovas szekéren 2560 kötet volt
elhelyezve; a szekeret a könyvtáros hajtotta, megállt a környéken lakófarmerek
házánál, és térítés nélkül kölcsönzött nekik az állományból.
A Skandináv országokat tekintve 1913-ban,
Helsinki utcáin indult útnak az első könyvekkel megrakott lovas szekér.
A modernkori mozgókönyvtári megjelenés ismérve,
hogy a számos formában biztosítja a szolgáltatás elérését. Bizonyos területeken
az adott vidék legjellemzőbb állatai segítségével juttatják el a könyveket a
felhasználókhoz.
Kenyában a közkedvelt Camel Mobil Library által (lásd fent 1. kép)
biztosítják a szolgáltatást. Egyes területeken elefántok, szamarak, lovak
teremtik meg a mobil könyvtárak lehetőségét. A mozgókönyvtári ellátás esetenként kedvcsinálóként, akár
könyvtárba csalogatás céljából is megjelenhet. Az egyes megvalósulások eltérő,
megfelelő elnevezései is megjelennek, úgymint biblioburro, bibliocikli,
bibliobusz.A mobilkönytári szolgáltatást gyermekeknek bemutató könyv is elérhető már. A könyv és a bemutató videó témája a szamárháton érkező könyvtár.
Hazai helyzet
A mai könyvtári terminológiában mozgókönyvtár, olyan könyvtárt jelent, amely
„esetenként valamely közkönyvtár részlege, amely különlegesen felszerelt szállítóeszközöket
használ annak érdekében, hogy közvetlenül juttathasson el dokumentumokat és
szolgáltatásokat a használókhoz, a könyvtár épületében való hozzáférés
alternatívájaként”[1] Fehér Miklós
meghatározása szerint a mozgókönyvtári ellátás lényege, hogy egy szolgáltató
könyvtár egy másik településen könyvtári ellátást biztosít. Az ellátás tehát
’mozog’, hiszen egyik településről a másikra vándorol.[2] „Összegezve, a
bibliobusz a mozgókönyvtári ellátás egyik formáját jelenti.”[3]
A
hazai mobil könyvtári szolgáltatásra jellemző, hogy fontosságát elismerve
tettek lépéseket annak érdekében, hogy minél több kistelepülésen élő számára
nyújtsanak segítséget a kultúrához való jog elérésében. A mozgókönyvtárakhoz
kapcsolódó szakirodalom egyik jelentékeny szerzője Tóth Máté, aki a
Könyvtárbusz-szolgáltatások Magyarországon című tanulmányában N. Kósa Judit
2003-as cikkére alapozva összegyűjtötte a hazai mozgókönyvtár történetének
szakaszait.
Ennek értelmében három szakaszra bontható a mozgókönyvtárak hazai
megjelenése.
„Az
első igen rövid és szükség által vezérelt időszak a II. világháború pusztításai
utáni évekre tehető. Ekkor a világégés nyomán több fiókkönyvtár is
megsemmisült, így csak mobil könyvtári egységekkel, könyvtárvillamosokkal
lehetett pótolni a kieső szolgáltatást.(N. Kósa 2003)
A
második időszak az 1970-1980-as évek, amikor is több településen is (Pécsett,
Érden, Cegléden) buszokkal oldották meg a környező településeken élők könyvtári
ellátását.(Fehér 2002, Tóth 2006)
A
harmadik időszak kezdete 2004, amikor a KSZR finanszírozási és jogi
lehetőségeit kihasználva indulhattak meg az első modern járművek. Először az
Edelényi, majd az Encsi kistérségben, végül 2010-ben – az európai uniós
fejlesztési pénzek felhasználásával – Pécs környékén indulhatott meg újra a
bibliobuszos ellátás.”[4]
Magyarországon az első mozgókönyvtár Budapesten indult el.
1945-ben a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár indította útnak első két villamoskönyvtárat.
A fővárosban 1973-ban állt szolgálatba az első könyvtárbusz,
majd ezt követte 1974-ben az első vidéki mozgókönyvtár Pécsett. A következő években
számos új buszt avattak még Budapesten, Kaposváron, Székesfehérváron, Érden, Győrben
és Cegléden.
A hetvenes-nyolcvanas évek hazai könyvtárbuszai nem váltották be a
hozzájuk fűzött reményeket. Rengeteg volt a meghibásodás miatti leállás,
kimaradás. A működő buszok télen hidegek, nyáron pedig elviselhetetlenül
melegek voltak. A megfelelő állományok sem voltak adottak. Mindezek eredménye
az lett, hogy a kezdeti fellendülést követően szinte azonnal elkezdődött a mozgókönyvtár
mint szolgáltatási forma hanyatlása.
[1] POGÁNYNÉ Dr. Rózsa Gabriella: Samuel Brown és
„itinearing library”-ja http://www.bdtf.hu/btk/Hatrsvok%20a%20BTK%20ves%20kiadvnya/TANULM%C3%81NYOK%202009_10/Poganyn%C3%A9%20Samuel%20Brown%20%C3%A9s%20%E2%80%9Eitinerating%20library%E2%80%9D-ja.pdf 211. old. (letöltés dátuma: 2014. 03. 25.)
[2] POGÁNYNÉ Dr. Rózsa Gabriella: Samuel Brown és
„itinearing library”-ja http://www.bdtf.hu/btk/Hatrsvok%20a%20BTK%20ves%20kiadvnya/TANULM%C3%81NYOK%202009_10/Poganyn%C3%A9%20Samuel%20Brown%20%C3%A9s%20%E2%80%9Eitinerating%20library%E2%80%9D-ja.pdf 211. old. (letöltés dátuma: 2014. 03. 25.)
[3] CSEKŐ Ildikó: „A KSZR tehát könyvtár és az önkormányzatok
megállapodásán alapul” – Interjú Fehér Miklóssal, a Könyvtári Intézet munkatársával.
In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2009. (18. évf.) 2. sz. 9. old.
[4] TÓTH Máté: Könyvtárbusz-szolgáltatások
Magyarországon. In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2012. (21. évf.) 2. sz. 26.
old.
Képek forrásai:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése